Egy anya egyszer azt mondta a fiának: “Fiam, mindig emlékezz arra, hogy szeretlek. Te vagy a legfontosabb dolog az életemben.
Hozzám bármikor fordulhatsz, ha segítségre és támogatásra van szükséged. Tudnod kell, hogy örülök, ha segítséget kérsz tőlem. Nem kell engem esténként felhívnod. Azt az időt a feleségeddel kellene töltened.
Felhívhatsz egész nap, minden ok nélkül. Jobban fogom érezni magam, ha tudom, hogy jól vagy. Soha ne kiabálj a feleségeddel vagy velem. Ne feledd, hogy a női szív nagyon sebezhető. Ne feledd, hogy egy nő nem szolga.
Nem kell takarítania utánad, főznie neked, vagy kimosnia a szennyesed. Mindennek, ami a családban történik, a családban kell maradnia. Ne beszéljetek senkinek arról, ami az otthonotok falain belül történik.
Soha ne hasonlítsa a feleségét senkihez. Csak légy hálás azért, amid van. Ne panaszkodj a feleségedre senkinek, még nekem se. Csak becsüld meg őt, és minden rendben lesz.
Ha megbetegszem, ne feledkezz meg rólam, gondolj rám, és látogass meg néha. De ha a feleséged megbetegszik, ne hagyd el őt. Amikor szerelmi és hűségesküt teszel, attól a pillanattól kezdve a legfontosabb személy az életedben a feleséged.
Ha a felesége arra kéri, hogy tegyen meg valamit – vigye el a tengerpartra, vegyen neki csizmát -, maradjon csendben. Ha másodszor is megkéri, mondja el neki, mit gondol. És ha harmadszor is, tedd meg, amit kér.
Soha ne kritizáld a feleséged rokonait, különösen a szüleit. Ne feledd, hogy olyan embert adtak neked, akivel életed végéig együtt leszel. Ne feledkezz meg az ünnepekről.
Írja le őket, ha nehezen emlékszik a dátumokra. És mindenképpen gratuláljon a feleségének. Nem kell díszes ajándékokat adni: egy tábla csokoládé vagy egy kis csokor minden alkalomra megteszi. Ha hallgatsz a szavaimra, biztosan boldog leszel.”
