Magyarország politikai életének egyik legfontosabb kérdésévé vált az elmúlt hetekben, hogy mi történhet Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, és létezhet-e olyan alkotmányos megoldás, amely lehetővé teszi hivatalának idő előtti megszüntetését.
A vita azután erősödött fel, hogy Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan kijelentette: ismét megkeresné az államfőt, és négyszemközti találkozón próbálná meggyőzni őt a távozásról.
A kormányfő még azt is sejtette, hogy olyan információkat tudna megosztani vele, amelyek új megvilágításba helyezhetnék a helyzetet.
Sulyok Tamás ugyanakkor korábban egyértelművé tette, hogy nem kíván önként távozni hivatalából.
Ez a nyilatkozat sokak szerint lényegében lezárta az önkéntes lemondás lehetőségét, és ezzel a politikai figyelem az alkotmányos megoldások felé fordult.
A kérdés azonban rendkívül összetett.
Nem csupán a köztársasági elnök személyéről van szó, hanem számos olyan közjogi tisztségviselőről is, akik hosszú időre kaptak mandátumot a korábbi politikai rendszerben.
A legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság vezetői és más kulcspozíciókat betöltő szereplők helyzete szintén része ennek a vitának.
Az egyik álláspont szerint ezeknek a tisztségviselőknek a mandátuma megszüntethető lenne arra hivatkozva, hogy kinevezésük nem felelt meg a jogállamiság szellemének.
Ennek támogatói úgy vélik, hogy a demokratikus intézmények helyreállítása érdekében rendkívüli lépésekre lehet szükség.
A másik oldal viszont arra figyelmeztet, hogy a jogállamot nem lehet a jogállamiság elveinek megsértésével helyreállítani.
Szerintük egy új hatalom sem teheti meg ugyanazt, amit korábban kritizált, mert ezzel veszélyes precedenst teremtene a jövő számára.
Váci Péter alkotmányjogász szerint a jelenlegi vita középpontjában éppen ez az alapvető dilemmája áll.
Vajon megengedhető-e egy rendkívüli alkotmányos beavatkozás akkor, ha azt a demokratikus intézmények helyreállításának célja indokolja?
A szakértő szerint az egyik lehetséges út az Alaptörvény módosítása lehet.
Amennyiben az Országgyűlés rendelkezik a szükséges kétharmados többséggel, elvileg lehetősége nyílhat bizonyos szabályok átírására.
Ez azonban újabb kérdéseket vet fel.
Hogyan lehetne biztosítani, hogy egy ilyen lépés valóban egyszeri és kivételes maradjon?
Hogyan akadályozható meg, hogy a jövőben bármelyik politikai többség hasonló módon próbálja eltávolítani az általa nem kívánt közjogi szereplőket?
A jogászok szerint éppen ez a legnagyobb veszély.
Egy rosszul megalkotott alkotmánymódosítás olyan precedenst teremthetne, amely hosszú évekre instabillá tenné a magyar alkotmányos rendszert.
A vita során felmerült egy másik elképzelés is, amely egyre több figyelmet kap.
Ez pedig a közvetlen köztársasági elnökválasztás bevezetése.
Jelenleg Magyarországon az államfőt az Országgyűlés választja meg. A közvetlen elnökválasztás azt jelentené, hogy a köztársasági elnök személyéről közvetlenül a választópolgárok döntenének.
A támogatók szerint ez demokratikusabb rendszert eredményezne, és erősebb legitimációt biztosítana az államfő számára.
Emellett egy ilyen reform automatikusan új helyzetet teremtene Sulyok Tamás mandátuma szempontjából is.
Az alkotmányjogászok szerint azonban önmagában a választási rendszer megváltoztatása még nem feltétlenül lenne elegendő indok egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére.
Éppen ezért több szakértő úgy véli, hogy amennyiben Magyarország valóban a közvetlen elnökválasztás irányába mozdulna el, akkor az államfő hatásköreit is újra kellene gondolni.
Magyar Péter korábban már beszélt arról, hogy szerinte erősebb jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnökre lenne szükség.
Egy ilyen átfogó reform esetén már sokkal könnyebb lenne alkotmányosan megindokolni a rendszer átalakítását.
A kérdés ugyanakkor messze túlmutat Sulyok Tamás személyén.
Több alkotmányjogász szerint Magyarország egy újabb alkotmányozási korszak küszöbén állhat.
Sokan úgy látják, hogy a rendszerváltás óta ez lehet a harmadik nagy alkotmányozási pillanat.
Az első az 1989-es demokratikus átmenet volt, a második a 2011-ben elfogadott Alaptörvény megszületése, a harmadik pedig most körvonalazódhat.
Az új alkotmány vagy az Alaptörvény mélyreható reformjának támogatói szerint az elmúlt évek során számos olyan probléma halmozódott fel, amelyeket már nem lehet kisebb módosításokkal kezelni.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy nem minden intézmény működött rosszul, ezért nem szabad mindent egyszerre lebontani és újraépíteni.
Szerintük először pontosan meg kell határozni, mely területek szorulnak sürgős reformra, és melyek működnek megfelelően.
A vita nemzetközi dimenziókat is kapott. Többen felvetették, hogy az Európai Unió vagy a Velencei Bizottság állásfoglalása befolyásolhatja a folyamatot.
Váci Péter azonban emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai jogilag nem kötelező erejűek.
Bár politikai és szakmai súlyuk jelentős, végső soron a magyar döntéshozók kezében marad a döntés.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy egy új politikai többség könnyen ugyanabba a csapdába eshet, amelyet korábban a Fidesz esetében kritizált.
Ha figyelmen kívül hagyja a nemzetközi ajánlásokat és kizárólag saját politikai céljai szerint alakítja át az alkotmányos rendszert, hosszú távon ugyanazokkal a vádakkal találhatja szembe magát.
Ezért egyre többen hangsúlyozzák a széles társadalmi párbeszéd fontosságát.
Egy új alkotmány vagy jelentős alkotmányreform csak akkor lehet tartós és legitim, ha annak kialakításában nemcsak a politikusok, hanem a szakmai szervezetek, civil közösségek és az állampolgárok is részt vesznek.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a vita arról, milyen irányba induljon el Magyarország alkotmányos rendszere.
Egyelőre azonban egy dolog biztosnak látszik: Sulyok Tamás személye körül kialakult konfliktus már régen nem csupán egyetlen politikusról szól.
A tét valójában az, hogy Magyarország milyen államszerkezettel, milyen intézményrendszerrel és milyen alkotmányos garanciákkal kívánja meghatározni saját jövőjét a következő évtizedekre.
A kérdés tehát nem pusztán az, marad-e Sulyok Tamás hivatalában, hanem az is, hogy milyen köztársaságot szeretnének a magyarok a XXI. század második felére.