Veres János: Az uniós pénzek előtt felemelkedett a sorompó, de a neheze csak most következik – shini

Magyarország gazdasági helyzetéről, az Európai Unióval kötött megállapodásról, a befagyasztott támogatások sorsáról és a költségvetés kihívásairól beszélt Veres János volt pénzügyminiszter egy hosszú interjúban.

A szakpolitikus szerint a legfontosabb változás az, hogy az elmúlt évek reménytelensége után végre reális esély nyílt arra, hogy Magyarország hozzáférjen a korábban blokkolt uniós források jelentős részéhez.

Veres János hangsúlyozta: a közelmúltban létrejött politikai megállapodás alapvető fordulatot jelent.

Mint fogalmazott, a korábbi időszakban Magyarországnak gyakorlatilag semmilyen esélye nem volt arra, hogy az agrártámogatásokon kívül más uniós forrásokhoz hozzájusson.

A mostani egyezség azonban megnyitotta az utat a pénzek előtt.

A volt pénzügyminiszter szerint a helyzetet úgy lehet legjobban leírni, hogy „felemelkedett a sorompó”.

Ez nem azt jelenti, hogy a pénz automatikusan megérkezik az országba, hanem azt, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között megszületett az a politikai szándék, amely lehetővé teszi a támogatások lehívását.

Veres kiemelte, hogy az Európai Unió által támasztott feltételek nem a migrációról vagy a genderpolitikáról szóltak, ahogyan azt a korábbi kormányzati kommunikáció sokszor állította.

Az Európai Bizottság valójában 27 mérföldkövet határozott meg, amelyek a demokratikus intézményrendszer, az átláthatóság és a korrupcióellenes garanciák megerősítését célozták.

A politikus szerint a mostani megállapodás egyik legfontosabb része az úgynevezett KEKVA-rendszer átalakítása.

Ezek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok az elmúlt években jelentős állami vagyont kaptak, köztük egyetemeket, földterületeket és vállalati részesedéseket.

Veres János emlékeztetett arra, hogy számos ilyen alapítvány kuratóriumában olyan politikailag kötődő személyek kaptak helyet, akik gyakorlatilag életük végéig meghatározó befolyást gyakorolhattak volna az intézmények működésére.

Az Európai Bizottság ezt a rendszert súlyos problémának tekintette.

A volt miniszter szerint az egyetemi alapítványok esetében kompromisszum született.

Az Európai Bizottság elfogadta, hogy az új irányítási modell kidolgozására több időre van szükség, ezért az egyetemek és a kormány közösen dolgozhatják ki a végleges megoldást.

Hozzátette, hogy a jövőben várhatóan olyan működési forma jön létre, amely nagyobb autonómiát biztosít az egyetemeknek, és megszünteti azt a helyzetet, amelyben politikailag kinevezett szereplők hosszú távon ellenőrizhetik az intézmények működését.

A nem egyetemi KEKVA-k esetében azonban sokkal gyorsabb változások várhatók.

Veres szerint ezek jelentős részét még az ősz előtt megszüntethetik, ami egyben az állami vagyon visszakerülését is jelentheti az állam közvetlen tulajdonába vagy kezelésébe.

A szakember szerint ez különösen fontos lehet olyan esetekben, mint a mezőhegyesi birtokhoz kapcsolódó alapítványok, amelyek hatalmas földterületek és egyéb vagyonelemek felett rendelkeznek.

Ezeknek az eszközöknek a sorsa a következő hónapokban kiemelt politikai és gazdasági kérdés lesz.

A beszélgetés során szóba került a költségvetés állapota is.

Veres János szerint Magyarország jelenleg rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és a költségvetés állapota még ennél is rosszabb képet mutat.

A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy hamarosan elérkezik az „igazság pillanata”, amikor a pénzügyi vezetésnek nyíltan be kell vallania: nincs elegendő forrás minden korábban tett ígéret teljesítésére.

Szerinte a társadalomnak is meg kell értenie, hogy a változások fokozatosan valósíthatók meg.

Veres hangsúlyozta, hogy a mostani időszakban különösen fontos a felelős gazdálkodás.

Véleménye szerint számos korábbi döntést érdemes újragondolni, és bizonyos költséges programokat racionalizálni kell annak érdekében, hogy az ország pénzügyi egyensúlya helyreálljon.

Az uniós megállapodás pénzügyi jelentőségéről szólva elmondta, hogy mintegy 16,4 milliárd eurónyi forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a következő években.

Ez az összeg azonban nem egyszerre érkezik meg, és nem szabadon elkölthető pénzként jelenik meg a költségvetésben.

A támogatások jelentős része konkrét fejlesztési célokhoz kapcsolódik.

Veres példaként említette a közlekedésfejlesztést, a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, valamint az aszály elleni vízgazdálkodási beruházásokat.

Különösen fontosnak nevezte a vízmegtartó projektek támogatását.

Szerinte Magyarország egyik legnagyobb kihívása, hogy az országon átfolyó vizek jelentős része hasznosítás nélkül távozik, miközben az aszály egyre súlyosabb problémát jelent.

A volt pénzügyminiszter szerint a beruházások élénkítése nélkül nem lehet tartós gazdasági növekedést elérni.

Úgy látja, hogy az elmúlt időszak szerény növekedését elsősorban a fogyasztás bővülése okozta, ami önmagában nem jelent fenntartható fejlődési pályát.

Az interjú során szóba került az Európai Bíróság által kiszabott napi egymillió eurós migrációs bírság is.

Veres szerint ez az ügy sürgős rendezést igényel, mert a büntetések miatt Magyarország már több milliárd eurónyi támogatást veszített el.

Úgy véli, hogy a probléma megoldása nem a migráció támogatásáról szól, hanem arról, hogy Magyarország biztosítsa az európai jogszabályoknak megfelelő eljárási lehetőségeket a menedékkérők számára.

Más uniós országok példája szerinte bizonyítja, hogy ez a kérdés kezelhető anélkül, hogy tömeges bevándorlás következne be.

Veres János optimistán nyilatkozott a magyar–uniós kapcsolatok jövőjéről.

Azt mondta, az egyik legfontosabb változás, hogy a felek ismét partnerként tekintenek egymásra.

Ez szerinte nem jelenti azt, hogy minden kérdésben egyetértés lesz, de lehetőséget teremt a viták rendezett kezelésére.

A volt pénzügyminiszter végül arról is beszélt, hogy továbbra sem vállalná el a pénzügyminiszteri posztot.

Megfogalmazása szerint jelenleg ez az ország egyik legnehezebb feladata, hiszen egyszerre kell kezelni a költségvetési hiányt, az uniós források lehívását és a társadalmi elvárásokat.

Mindezek ellenére úgy véli, hogy a mostani megállapodás történelmi lehetőséget jelent Magyarország számára, amely hosszú idő után ismét esélyt kapott arra, hogy jelentős európai fejlesztési forrásokhoz jusson és új növekedési pályára álljon.